A felújított szentszék, mely ma műemlék Alsóesztergályon, 1756-ból
Röviden az alsóesztergályi egyházközség történetéből
Már 1600-ban, a reformkor előtt, kezdődik a történetírás. 1615-ben már szervezett egyházközség működött, mely a cseh huszita mozgalom érdeme, majd később pedig a cseh menekülteké. Az 1550és 1600-as években, a hu-szita mozgalom fénykorában, de veresége utáni időben is, számos cseh tele-pedett itt le. Ekkor épült az első templom is. Eben a templomban folyik az igehirdetés, majd pedig a lakosok csatlakoznak Luther Márton reformjaihoz. Az itt lakó husziták is csatlakoznak. Az igazság az, hogy ez az ősi templom evangélikus marad. Arról, hogy a lakosoknak cseh ősei voltak tanúskodnak a cseh családnevek, mint Lukaj, Drak, Plech, Visniar, Králik, Potoczky, Novák, stb. A reformkor után jött a rekatolizáció,melynek legnagyobb híve Balassa Pál volt, és elhatározta, hogy az evangélikus templomot elveszi, és a katolikusoknak adja. Indokul azt hozta fel. hogy ez eredetileg katolikus templom volt, de a különböző vizsgálatok alatt, fenyegetések ellenére sem sikerült ezt bizonyítani, ezért erőszakkal vette azt el. A hívők panaszai végett Balassa Pál megígérte az uralkodó Mária Teréziának, hogy új templomot építtet, melyhez a pénzt is biztosítja, ellenkező esetben nagy büntetés fenyegette. Ez a történet már 256 éves. Az új templom 54 nap alatt felépült a falu mögötti libalegelőn, melynek építésében kivették részüket az alsóesztergályi hívők, de a környező egyházközségek is - Felsőesztergály, Szelce, Szentpéter, Felsősztregova, Alsósutregova, Lest, Alsózellő. Példaként említeném, hogy a Turie Pole-i hívők egy egész hétig 36 lófogattal segítkeztek. A templomot 1756-ban befejezték és október 15-én szentelték fel Köszönetünket fejezzük ki Labát András papunknak és az ő generációjának, aki 30 éves építő munkája után hagyta itt az egyházközséget és vonult megérdemelt pihenésre fiához, Nagylámba, ahol el is hunyt.
A felújított templom, mint műemlék 1012-ben, Alsóesztergályon
Sikerült befejezni a templom felújítását a hívők adakozásából és az állami szervek segítségével - besztercebányai kerület, alsóesztergályi községi hivatal. Mindannyian köszönetet érdemelnek. Evangélikus papunk Mgr. Durov Ján nevében, aki az egyház fejlődésének mozgatója, beiktatása 1973. november 11-től, vagyis már 40 éve. A 40 év alatt igyekezett minden jót megtenni egyházközségünkért, amiért az Isten áldja meg. Sok éves pályafu-tása alatt, felszentelésétől, mely 1966. október 9-én volt, különböző egyházközségekben működött - Modor, Myjava, Betlér[1], Alsóesztergály és Nagykürtös, ahol 2000-2006 években a nógrádi szeniorátus szeniorja volt. Nyugdíjba vonulása után is hű maradt Alsóesztergályhoz, ahol 40 évig működött, amiért köszönetét fejezi ki az egyházközség és annak vezetője Alácsova Anna nővérünk, és én is. Neki és családjának csak a legjobbakat adja az Úr Isten, Urunk Istenünk, segíts meg minket.
Alsóesztergály, 2013.04.09
Labát János
Fordította: szlovák nyelvről magyar nyelvre Csiba Csaba, Malacky
Megjegyzés: [1] Betlér - Kiss Endre lelkész 1867. szeptember 1-én Betlérből jött az alberti gyülekezet meghívására. 26 évig szolgált Albertin. (szerk.)
Opravený svätostánok, ktorý je aj súčasne kultúrnou pamiatkou v Dolných Strhároch, z roku 1756
Krátko z histórie cirkevného zboru v Dolných Strhároch. V Dolných Strhároch už pôsobí, ešte pred reformačne, okolo roku 1600, kam siahajú dejiny. Už v roku 1615 je riadny cirkevný zbor, je to veľká zásluha českých husitov a pozdejšie českých exulantov. Pred a po bitke na Bielej hore sem prichádzajú a usádzajú sa v dobe husitskej, v tetjo dobe okolo roku 1550 až 1600. Je postavený prvý chrám v Dolných Strhároch, na mieste zvanom kostolisko. V tomto chráme bývajú svojim spôsobom a sú odbavované služby Božie, keď sa obyvatelia tejto obcep pripájajú k reformácii Martina Luthera. Aj títo tu bývajúci husiti sa pripájajú tiež. Pravda je že tento starý chrám ostáva evanjelickým. Vie sa však i o tom, že tunajšie obyvateľstvo, pochádza od českých exulantov.
Tohto dôkazom sú i české priezviská ako Lukai, Drak, Plech, Plech, Višniar, Králik, Potocký, Novák atď. Modrokamenský zemepán Pavel Balaša, z ktorých tri pokolenia boli za reformáciu a evanjelickú cirkev a.v. a výbornými obrancami našej cirkvi. V dobe protireformačnej Balašovci rekatolizovali a z nich Pavel Balaša bol najzúrivejším katolíkom a zaumienil si, že prvý ev. kostol zoberie a dá ho do katolíckej cirkvi. S tým dôvodom, že to bol katolícky kostol, lenže po rôznych prenasledovaniach a peripetiách a vypočúvaniach, i napriek týmto svedectvám, kostol nikdy nepatril katolíkom. Bol násilím Pavlom Balašom odobratý. Po deputácii dolnostrhárskych cirkevníkov prisľúbil u panovníčky Márie Terézie, Pavel Balaša, že sa postaví boží stánok s jeho finančnou podporou, lebo ak nie, bude prísne potrestaný panovníčkou a trest ho neminie. Toto tvrdí história už 256 rokov. Nový chrám sa postavil za dedinou na husacom pasienku za 54 dní, po veľmi ťažkej a úmornej práci dolnostrhárskych veriacich a iných cirkevných zborov, ako boli Horné Strháre, Selce, Pôtor, Horná Strehová, Dolná Strehová, Lešť, Malé Zlievce. Za príklad stojí podotknúť, že ľudia cirkevného zboru Turie Pole pomáhali celý týždeň s 36 konskými povozmi, tak vytúžený dolnostrhársky chrám. Bol ukončený v roku 1756 a v tú jeseň 15.10. posvätený za všetku a namáhavú prácu patrí veľké poďakovanie všetkým generáciám brata kňaza Andrej Labáta, ktorý po 30 ročnej úmornej namáhavej práci pri výstavbe kostola opusťa svojich dobrých cirkevníkov, odchádza na zaslúžilý odpočinok k synovi do Veľkého Lomu, kde z božej lásky aj umiera.
Opravený kostol ako kultúrna pamiatka v D. Strhároch v tomto roku 2012.
Po úspešnom zakončení opravy božieho stánku dolnostrhárskeho sa konečne podarilo z božej vôle opraviť kostol z milodarov cirkevníkov a štátnej správy, z BBSK, OcÚ Dolné Strháre, za čo im patrí poďakovánie. V mene zborového brata ev. farára Mgr. Jána Ďurova, ktory za všetkým napredovaním v cirkevnom zbore, od inštalácie 11.11.1973, stojí už 40 rokov i napriek ťažkostiam v cirkevnom zbore. Za tých 40 rokov sa snažil urobiť matko cirkvi a fíliách, len to prospešné pre naše cirkevné zbory, za čo mu patrí božské požehnanie. Počas viacročného pôsobenia od svojej vysviacky 9.10.1966 prešiel rôznymi cirkv. zbormi od Modry-Kráľovej, Myjavy, Betliara, Dolné Strháre a Veľký Krtíš, kde zastával od roku 2000-2006 funkciu seniora novohradského seniorátu jedno funkčné obdobie. Po odchode do dočhodku nad’alej ostal verný cirkevnému zboru v Dolných Strhároch, za čo mu celý cirkevný zbor na čele so sestrou Annou Aláčovou, ktorá je hnacím motorom v celom cirkevnom zbore, ale aj v mojom mene, kde prežil 40 rokov svojho plodného života ďakuje.
Nech mu žehná nebeský otec len to najlepšie aj celej jeho rodine, tak nám pán Boh pomáhaj.
Dolné Strháre, 9.4.2013