Lelkész

Györgyi Zsolt

Felügyelő

Iker Ferenc

 

1. Andó Csaba
2. Andó Csabáné
3. Aszódi Zoltánné
4. Délkuti Pálné
5. Fazekas András
6. Fazekas Csaba Krisztián
7. Fazekas Károlyné
8. Hepp Éva
9. Ikerné Roszik Márta
10. Kassik Károly
11. Kemenár János
12. Kostyalik Katalin
13. Kovács Zoltán
14. Lehoczki Katalin
15. Mányi Sándorné
16. Nagy Zoltán
17. Revuczky László
18. Sárik Istvánné
19. Szakál Rita
20. Végvári Pálné

 

Tisztségviselők

Lelkész: Györgyi Zsolt

Felügyelő: Iker Ferenc

Gondnok: Kassik Károly

Pénztáros: Végvári Pálné

 

Számvevőszék:

Elnök: Nagyné Lehoczki Anita

Tag: Délkuti Pálné

Tag: Fazekas András

Tag: Nagyné Rubi Irén

 

Jelölő és szavazatszámláló bizottság:

Tag: Andó Csabáné

Tag: Délkuti Pálné

Tag: Fazekas Csaba Krisztián

Tag: Ikerné Roszík Márta

Tag: Kemenár János

 

Egyházmegyei küldöttek:

Kassik Károly

Kovács Zoltán

 

---

---

---

 

Iker Ferenc felügyelő:

Miért vállaltam a felügyelői tisztséget?

Azért mert fontosnak tartom, hogy képesek legyünk felelősséget vállalni közös ügyeinkért. Az ember többféle szintű közösségben éli le az életét. A család, a munkahely viszonylag egyértelmű közösségi teret jelent. Én hasonlóképpen gondolkodom a gyülekezetről is. A közös ügyeinkért való felelősségvállalás számomra azt jelenti, hogy tevékenyen és önzetlenül vegyek részt annak a gyülekezetnek az életében, amelyhez tartozom.

 

 

 

 

 

 

 

Kovács Zoltán gondnok, presbiter:

Kovács Zoltán vagyok, 1982-ben születtem, az Alberti Evangélikus Egyházközség tagja vagyok születésem óta. 2006 óta vagyok presbiter. Első ciklusomban a Számvevőszéknek, és a Jelölő Bizottságnak voltam tagja. 2012-ben megválasztottak gondnoknak, és Jelölő bizottságbeli munkámat is megtarthattam.

Hogy miért vállaltam?

Egy idézet miatt, melyet még a középiskolában olvastam:

„Önmagunk megtalálásának a legjobb módja, ha elveszünk mások szolgálatában.” (Mahatma Gandhi)

 

 

 

Ikerné Roszík Márta számszéki elnök, presbiter:

Számvevőszéki elnökként szeretném a gyülekezetben és intézményeiben folyó munkát segíteni, előbbre vinni.

 

 

 

 

 

 

 

 

Végvári Pálné pénztáros, presbiter:

Anyai ágon evangélikus családba születtem, Irsán. Házasságom óta Albertiben élek. Az első ciklusban eltöltött idő gyorsan elszaladt. Újból felkértek a presbiteri- pénztárosi szolgálatra, melyre örömmel igent mondtam. Meggyőződésem, hogy a ránk bízott feladatokat tisztességgel kell végezni, a hozzárendelt titulusok csak eszközként szolgálnak.

Beiktatási igém:

„Hű az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre.” (1Kor. 1,9)

 

 

 

 

Revuczky László gyűjteményi felelős, presbiter:

„Ekkor így szólt tanítványaihoz: Az aratnivaló sok, de a munkás kevés: kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába.” (Mt. 9,37-38)

Ezek a mondatok jutnak eszembe, hiszen az egyházközségünkben is igen sok és sokrétű feladat vár megoldásra. Ehhez szeretnék hozzájárulni a szolgálatommal.

 

 

 

 

 

Andó Csaba presbiter:

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn. 3,16)

Ezért felelősségem presbiterként az egyházban szolgálnom.

 

 

 

 

 

 

 

Andó Csabáné presbiter:

„… nem a magatokéi vagytok. Mert áron vétettetek meg, dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi.” (1Kor. 6,19-20)

Ez a konfirmációs igém, amely indította a szívemet a szolgálatra, hogy presbiter legyek.

 

 

 

 

 

 

 

 

Délkuti Pálné presbiter:

Az elmúlt hat év presbiteri munkám rádöbbentett arra, hogy egyházközségünkben még nagyon sok feladat vár megoldásra. Szeretném, ha további munkámmal segíteni tudnék abban a feladatsorban, amit az új presbitérium célul tűzött ki maga elé. Számvevőszéki tagként az egyházközség alá tartozó intézmények ellenőrzésével is szeretnék segítségükre lenni.

 

 

 

 

 

 

 

Fazekas András presbiter:

Az Alberti Gyülekezetben 1996 óta végzem a presbiteri szolgálatomat a számvevőszék tagjaként. Munkámban a számviteli fegyelem megtartását tartottam szem előtt. A rendezvények aktív szervezőjeként a színvonal mellett mindig a takarékosságra törekedtem. Szűkebb és tágabb családom segítségével törekszem a rendezvényeken kellemes, meghitt, családias légkört szervezni, hogy a gyülekezet minden tagja és résztvevője jól érezhesse magát. Mottóm a konfirmációs igém: „Légy hű mindhalálig s neked adom az élet koronáját.” (Jel 2,10)

 

 

 

 

 

Fazekas Károlyné presbiter:

Az előző ciklusban az egyházfenntartási-járulék beszedését vállaltam, melynek során megismertem a családokat. Látogatásaim alkalmával sokan szívesen fogadták a hívó szót, meghallgatták az általam adott tájékoztatást, többen értésemre adták: visszavárnak. Fontosnak tartom, hogy segítséget nyújtsak az azt igénylőknek a személyes jelenlétemmel, beszélgetéseimmel. Feléjük kapocs szeretnék lenni ahhoz, hogy ne szakadjanak el a gyülekezettől. Feladatom, hogy ébren tartsam bennük annak a lehetőségét, hogy a templomi csend és a lelki megújulás rájuk is vár. Jézus Krisztus megnyugvást kínál számukra is.

 

 

 

 

 

Hepp Éva presbiter:

Tősgyökeres albertirsai vagyok. A 2000/2001-es tanévtől kezdve az Alberti Evangélikus Általános Iskola matematika-ének szakos tanáraként dolgozom. Az iskola és a gyülekezet énekkarait több mint 10 éve vezetem. Munkám során az egyik legfontosabb feladatomnak tartottam a közösség szervezését és összetartását. Presbiterként ezt szeretném még hatékonyabban végezni, így szolgálva a gyülekezetet és annak jövőjét.

 

 

 

 

 

 

Kassík Károly presbiter:

1988 óta vagyok a presbitérium tagja, megtiszteltetésnek tartom, hogy ismételten megválasztottak. Jól érzem magam, és a közösség hasznos tagja akarok lenni. Szeretnék mindenki szolgájává válni, legjobb tudásom szerint építeni az Alberti Evangélikus Gyülekezetet.

 

 

 

 

 

 

 

Kemenár János presbiter:

Nagyon röviden szeretném leírni, hogy miért lettem presbiter:

Gyerekkoromtól kezdve az evangélikus egyház rendje szerint neveltek a szüleim. Mindig is érdekelt az egyház működése, felépítése és a benne folyó munka. Már korábban is hívtak régi presbiter testvéreim, hogy lépjek közéjük. Ez után jött Szmolár tisztelendő úr személyes megkeresése, amire igent mondtam. Örülök és megtiszteltetésnek veszem, hogy szeretett egyházamat ilyen módon is szolgálhatom.

 

 

 

 

 

 

 

 

Mag Pálné presbiter:

Az Alberti Evangélikus Egyházközség gyülekezetében presbiterként szolgálni számomra fontos küldetés. Isten segítségével, szeretném munkámmal a gyülekezet közösségét, jelenét és jövőjét építeni. Évek óta családi életemben, hivatásomban és presbiteri munkámban a következő ige útmutatása szerint próbálok élni és dolgozni:

„Ember, megmondta neked, hogy mi a jó és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.” (Mik. 6,8)

 

 

 

 

Mányi Sándorné presbiter:

Megkereszteltetésem, neveltetésem, munkám ehhez a közösséghez köt. Emlékeim között él a Kostyalik nagyapa vasárnap reggeli készülődése. A templomba menetel előtti szertartás mindig ugyanúgy zajlott, nyugodtan, komótosan. Most az ő helyén ülve, presbiterségének nyomában haladva kötelességemnek érzem folytatni azt, amit elkezdett, vagyis a közösség érdekében hasznosat és jót cselekedni. E közben pedig szem előtt tartom az igét: Törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre.(1Tim 6,11b)